Film az ügyről

Esetünkről 8 perces kisfilmet készíttettünk:

http://www.youtube.com/watch?v=V-dlJk1NrDc

Együttműködési szándék...

A takarékszövetkezet 2008 októberében - miközben javában dúlt a gazdasági világválság, megnehezítve a vállalkozók életét - egyoldalúan, mindenféle indoklás nélkül az eredeti megállapodáshoz képest jelentősen megemelte a hitelkamatokat.

Azzal, hogy a takarékszövetkezet a 17 év alatt kiépített céget vette meg, munkahelyünket vette el és az esélyét is megszüntette annak, hogy kitermeljük a tartozást.
a

A hitelszerződés felmondása előtt és utána is többször próbáltunk a bankkal tárgyalni:

Például 2009. február 27-én kelt, a takarékszövetkezetnek címzett levelünkben leírtuk, hogy milyen lépéseket tettünk azért, hogy csökkentsük a költségeinket és így továbbra is fizetni tudjuk a törlesztőrészleteket:

• az alkalmazotti létszámot 5 főről 2 főre csökkentettük,
• biztosítási díjainkat lecsökkentettük,
• energiafelhasználást csökkentettük (fűtés, világítás takarékossági lépések, pl. üzletben lecsökkentett fénycsőszám, udvari térvilágítók kikapcsolása, stb.),
• telefonköltségek csökkentése, bankkártya leolvasó leszerelése (magas állandó költségek miatt), stb.

Kértük a hitel lejárati idejének meghosszabbítását.

Az árverés előtt személyesen kerestük fel a bank képviselőjét, kértük, hogy állítsa le az árverést, az üzletrészek helyett az ingatlant árverezzék el.

Az árverés után (2010. november) megkerestük a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét is a tárgyalás szándékával. A takarékszövetkezet képviselője egyszer találkozott az egyesület képviselőjével, utána ígérete ellenére többet nem jelentkezett.

a

A takarékszövetkezet az árverés óta nem hajlandó elszámolni velünk...
Együttműködési szándékát jól példázza az is, hogy mint munkaadó hogyan viselkedik (lásd: A bank, mint munkaadó bejegyzést).

a

Véleményünk szerint egy kisközösségben működő hitelintézet részéről álságos a banktitokra hivatkozó semmitmondó nyilatkozatok mögé bújni.

A bank, mint munkaadó

Mi a volt cégünk, a Fitomedicina Kft. alkalmazottai és egyben ügyvezetői is voltunk.

A takarékszövetkezet az árverés után leváltott bennünket az ügyvezetésből, azonban munkaviszonyunkat nem szüntette meg.

A bank által kinevezett új ügyvezető (az új munkaadónk) az ingatlan átadás-átvétele során agresszíven lépett fel és fenyegetőzött, végül rendőrrel távolíttatott el bennünket az ingatlanból.

Álláspontunk szerint ezzel (jogszabályokba ütköző módon) azonnali hatállyal szüntette meg alkalmazotti munkaviszonyunkat.

Az új ügyvezető semmiféle munkaszerződés módosítást nem kezdeményezett, mint munkaadó figyelmen kívül hagyta a munkaügyi jogszabályokat. Mindezeket alátámasztja, hogy részünkre szeptember óta munkabért nem fizet. A mai napig nem hajlandó kiadni a szja bevallásunkhoz szükséges, törvény által előírt igazolásokat, annak ellenére, hogy ezt többször kértük.

Alkalmazotti státuszunkat a takarékszövetkezet meg sem kísérelte rendezni.

Véleményünk szerint a helyzetet úgy kezelte, mintha nem is egy cég (annak minden felelősségével), hanem csak egy ingatlan került volna a tulajdonába.

Az ingatlan 2008-as értékbecslése

2008-ban forgalmi értékbecslést készíttettünk az ingatlanról.

Az értékbecslés három módszerrel értékeli az ingatlant: piaci összehasonlító, költség alapú és hozamalapú módszerrel.

Az értékbecslő 2008-ban 130.200.000 Ft-ban,

2011-re 142.965.865 Ft-ban határozta meg az ingatlan piaci értékét.

Ami a filmből kimaradt...

Egy lényeges részlet maradt ki a filmből:
a

Ha a takarékszövetkezet időközben elárverezi az ingatlant, akkor is kár ér minket, hiszen az árverésen befolyó összegből a tartozásunkon felüli részt nem mi kapjuk!

Míg ha előbb az ingatlant árverezte volna el, akkor a teljes fennmaradó összeg minket illet!

Véleményünk szerint a vagyontárgyak ilyen sorrendű árverésével mindenképpen megkárosít bennünket a bank, mivel az ingóságot (a céget) a végrehajtási jog szerint negyedáron lehet árverezni.
Tehát ha a cég értékbecslésekor figyelembe veszik a benne lévő ingatlant is és reálisabb becsértéket állapítanak meg, akkor is megállapított becsérték negyedén lehetett volna elárverezni az üzletrészeket, míg ingatlan árverés esetén a kikiáltási ár csak 50 százalékig vihető le.

És egy kevésbé lényeges:
a

A végrehajtási törvény 15 napot ad az adósnak, hogy megkifogásolja a végrehajtó eljárását.
Kérdéses, hogy ilyen esetben az adósnak van-e még pénze ügyvédet fogadni, fizetni az értékbecslés díját, illetve egyáltalán lelkiereje, lélekjelenléte bármit tenni…

Esetünkben az ügyvéd, akivel régóta kapcsolatban álltunk nem tulajdonított jelentőséget a cég lefoglalásának, így eltelt a kifogás benyújtására megszabott 15 napos határidő.

Utána már hiába támadtuk meg a becsértéket, a bíróság a jogvesztő határidő miatt elutasította a fellebbezést...

Elérhetőség

vegrehajtaslakitelek@gmail.com

Az ügyről röviden

A Lakiteleki Takarékszövetkezet, mint hitelező és a végrehajtást kérő is egyben, az adósok 154 millió Ft-ra becsült ingatlana helyett az adósok cégét, a Fitomedicina Kft-t árvereztette el.
Az árverésen egyetlen(!) megjelent licitáló félként a Lakiteleki Takarékszövetkezet 2,5 millió Ft-ért megvásárolta a céget.

Mi szüksége a helyi takarékszövetkezetnek egy vetőmagokkal, barkácsáruval kereskedő cégre?

Így a Lakiteleki Takarékszövetkezet 2,5 millió Ft-ért hozzájutott a feléje fennálló tartozás (30 millió Ft tőke, plusz kamatai, 2010. aug.-ig összesen cca. 42 millió Ft ) jogán a cég összes vagyonához, melyben egyetlen jelentős vagyontárgy a cég 154 millió Ft-ra becsült ingatlana!


Azonban a volt tulajdonosok, mint készfizető kezesek továbbra is felelnek a fennálló tartozásért...